Ahogy elnézem az első évad végén is pont ugyanez volt a helyzet.
Nem is tudom, hogy mi nekem a Westworld. Igazából nem is vártam a második évadot. Nem is néztem olyan nagy lelkesedéssel az első évadot. A promóképek, az előzetesek nem csigáztak fel. Egyáltalán, semmilyen szinten nem ástam bele magam a történések mögött rejtelmekbe, nem böngésztem a Westworldre szakosodott redditesek posztjait, nem mentem bele vad teóriák boncolgatásába. Szóval nem szippantott be a sorozat. Vagyis nem úgy. Én csak leültem és néztem ki a fejemből. Bámultam a jól beállított és megfényelt dolgokat, majd vártam, hogy egyszer elmagyarázza valaki, hogy mit is nézek. Hát, nem jutottam közelebb a megoldáshoz. Olyan vagyok, mint a labirintust kergető William, akivel a célnál közlik, hogy a labirintus tök lényegtelen, van annál jobb, majd elkezdi az igazi játékot kutatni, aztán kiderül, hogy az egész egy incepcióhoz hasonló világ a világban szituáció???
Elég nehézkesen indult számomra a második évad. Talán három vagy négy rész lemaradásban is voltam, amikor végre eljutottam addig, hogy mindig az aktuális heti részt tudjam nézni. Komolyan nem tudom megmondani, hogy miért vonz a sorozat. Teljesen ambivalens érzések kavarognak bennem. Komolyan nincs egy olyan része a sztorinak, ami igazán érdekelne. Nincs bennem az, hogy akkor én most drukkolok, hogy Mave megtalálja a lányát és megint együtt legyenek, de az sincs, hogy megőrülve hullámozzak a kanapén, amikor Dolores végképp eltöröl mindent. Totális apátiában követem a cselekményt és sodródok vele, lesz, ami lesz,
nem érdekel, de nézem, mert minden egyes másodpercén látszik az igényesség, a mesteri kidolgozottság, az apró részletekig való odafigyelés.
Persze azért akadtak hibák a sorozatban, de nem a narratívában. Lehet, hogy ezt sem értem, de nem bírok rájönni, hogy a Sógun világban való kalandozásnak mi értelme volt. Az egy olyan része volt az évadnak, ami kimondottan szép volt, és meg tudta mutatni, hogy van más is a koszos, poros vadnyugaton kívül. Jó volt nézni, de funkciója nem volt. Ugyanígy az indiános mellékzönge is inkább időhúzás, mint a történetből kihagyhatatlan elem. Bár itt már van egy utalás arra, hogy jön majd a halálhozó (Dolores). Így felmerül a kérdés, hogy akkor ezt a sztorit is Ford írta, ugye? De meddig ér Ford keze? Az is a kód része, hogy Dolores elhajózik, hogy a lakók tudatát átteleportálja valami ismeretlen, de nagyon biztonságos helyre. Amúgy honnan tud Dolores bármilyen speciális koordinátát is, amikor még nem is érintkezett a külvilággal?? Nem lehet, hogy ez is Ford vagy a már Dolores által megteremtett Bernard által újra megalkotott, új testbe épített Dolores 2.0 előre megírt kódja szerint történik és igazából egy lakó/android se tud öntudatra ébredni, saját döntést hozni??? Ez már csak azért is adekvát, hisz amikor az új testbe bújtatott Dolores épp elhagyná Westworldöt, akkor a securitys csávó megállítja, hogy Ford azt a sztorit (!) adta neki, hogy vigyázzon a lakókra a parkon belül. És itt elengedte, ugye, hogy akkor szabad vagy, Willy. Nem mellesleg itt a srác tőle szokatlan manírt és mimikát vett fel, olyat, ami leginkább Fordra jellemző. Aztán persze lehet, hogy ez már csak belemagyarázás és a csávó csak egy istentelen színészóriás.
És a totális WTF persze az utolsó utáni jelenet, amikor Williamről kiderül, hogy egy robot. De tényleg kiderül? És amúgy ez a jelenet mikor is történik éppen? Mennyit ugrottunk előre az időben?
Én már nem is próbálom megérteni. Várom, hogy valaki elmagyarázza, hogy valaki készítsen egy olyan supercut videót, ami az eddig lement 20 részt időrendi sorrendbe teszi. Persze, sorozatként így izgalmas, így lehet róla hosszasan vitatkozni, de nekem szükségem lenne egy ilyenre, hogy megértsem.
Amúgy meg jöhet a harmadik évad, azt is végügseggelem valahogy bambán magam elé bámulva.