kisképernyő vs nagyvászon

Az ilyen idóta gyökérségek miatt nézhetetlen a The Walking Dead

2018. március 02. - the watchman

Volt egy zombis sorozat, amiben a zombik csak fontosnak tűnő veszélyforrások voltak, de igazából az emberi dráma számított? Volt hát, aztán jól elromlott. A kábeles dráma sorozatok exkalibúrjának fáklyás menete - már ha egy kard tud fáklyával menetelni - pontosan 19 részig tartott. Igen, a második vad végéig. Én tartom magam ahhoz, hogy a második évad volt a legjobb. Carlt lelövik és TÉNYLEG haldoklik, Shane megőrül, egy zombi beleszakad az ivóvizet biztosító kútba. Soroljam még? Szóval a lényeg, hogy az emberi dráma elmaradozott. Jöttek az egyre nagyobb ellenségek, akik rendre szétcseszték Rickék táborát, és fordítva. Az akváriumban tárolt vizes zombifejektől lesz egy sorozat fasza? Nem hiszem. A kiszámíthatatlanság, a feszültség fokozása az amitől egy sorozat jó lehet. Ez pedig nincs meg. És a The Walking Dead már nem is jó. A lövöldözős jelenetek is leesnek a képernyőről, annyira szarul vannak odabiggyesztve. A zombis sorozat már inkább guilty pleasure, mint kötelezően nézendő cucc. És mi volt a 8. évad 9. részében? Semmi.

twd3.jpg

Carl 56 perces haldoklása kit érdekel? Engem tuti nem. És valahogy az az érzésem támadt, hogy a szerep szerint a csávó apját alakító Ricket sem hatja meg különösebben a dolog. Megedződött a sok vérontásban. a felesége, Lori, valamint Glenn és a többi beugró színész meggyászolásától már kiapadt a könnycsatornája. Amúgy nem is volt indokolt, hogy Carlt ilyen hosszan és ilyen semmilyen módon búcsúztassák el. Annyi haszna volt az epizódnak, hogy kiderült, hogy azok a delíriumos lázálmok, amikben Rick egy bicegő télapó, azok nem Rick fejében éltek, hanem Carléban. Ide-oda ugráltunk az idő és a képzelet világában. És ez már az évad első részében is megvolt, amikor kiderült, hogy a Negan ellen szépen kivitelezett akció csak egy lehetséges, egy képzelt út volt, aztán jött a hét részen át tartó szopóroller.

twd.jpg

Minderre még rátett egy szívlapáttal az is, hogy a szereplők mindent kétszer elmondanak. Carl, hogy megharapták. Ezekiel király, hogy a csávókám még megváltoztathatja a döntését. Morgan is duplán motyogott maga elé valamit. Az egész rész egy nagy setét lik.

twd2.jpg

De az egész rész felépítése az, ami baj. Szarrá van darabolva az egész. Itt egy flashback, ott egy lázálom, hopp egy pillanat a jelenból, vissza egy párhuzamosan futó szálra, stb. Nincs ív, nincs katarzis, nincs semmi, csak logikátlanul egymás elé és mögé vagdalt szegmensek. Sok karakter sok helyszínen sok mindent csinál. Ezért találták ki anno, hogy egy részben egy párosra, trióra fókuszálnak. Ez se volt valami jó, de a sokkal inkább alkottak egy kerek egészet, mint ezek. Élvezhetetlenségig unalmas és kiszámítható már ez a sztori. Mi lesz, ha megölik Negant? Semmi, jön majd egy újabb ellenség. Egy még gonoszabb. Ez már lerágott csont.

Itt egy tipp, egy meglepő fordulat. Daryl fertőződjön meg valahogy, majd vonuljon el meghalni. Majd jöjjön rá, derüljön ki, hogy az ő vérében van az ellenanyag, mert annyiszor a szájába vette már a zombik vérében tocsogó nyílvesszőit, hogy immunis lett. De aztán persze valaki direkt hókon bassza. Mondjuk a zombiapokalipszisből remekül profitáló Negan 2.0. És nagyon hiányoznak a sunyi, cselszövő, kis cickányfejű, ártatlannak hitt főellenségek, akik meglapulnak a csoportban, és senki se gondol rájuk. Például a börtönnél a zombikat etető kiscsaj.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://watchmen.blog.hu/api/trackback/id/tr7113708148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.